Rebel csalik domolykóra

Részletek

Írta: Gendúr Viktor

Rebel csalik domolykóra.

Sok csalit kipróbáltam már, de nálam a favoritok a Rebel műcsalik, közülük is a Big Hopper és a Bumble Bug. A Big Hopper egy szöcskét, míg a Bumble Bug egy legyet vagy színvariáció szerint darazsat imitáló wobbler. Mindkettő nagyon fogós, és sokoldalú csali. Nekem már bizonyítottak minden körülmények között. Elsősorban domolykóra használom, de a csuka és a sügér is szívesen rávág.

Úszó csali, úgyhogy magunktól jelentős távolságra leúsztatható, ami nagy előny olyan helyeken, ahol a folyón sok a behajló fa vagy bokor. Merülésük 0.6-0.8m körül van, de ez függ a behúzás sebességétől, de még inkább a víz sodrottságától. Lebegő csali révén a teljes vízréteget át tudjuk vele fésülni kb.1m-es mélységig. Ezt úgy szoktam elérni, hogy leúsztatás után 1.5-2.0 métert húzom aztán az orsót megállítva, a botspiccet is visszaengedve a csali a felszínre jön, de mire felér a sodrás hatására 50-80cm vissza is úszik. Ezt a mozdulatsort addig ismétlem, míg a behúzás befejeződik. A Bumble Bug hibátlan minden tekintetben, míg a Big Hoppernek én egyetlen negatív tulajdonságát véltem felfedezni. Gyorsabb sodrottabb vízben sokszor oldalirányban kezd el közlekedni, és sokszor kidobja a víz. Ezért ezt a csalit én inkább lassabb vízen használom, de a Bumble Bugot bátran használhatjuk a leggyorsabb vízben is, mert hihetetlenül jól fekszi a vizet, amiben szerintem segíti a két szárnya, ezzel támasztja magát.

Jöjjön egy-két eset.

Nemrégiben cimborámmal lementünk az Ipolyra és nem éppen kedvező vízállással szembesültünk. A vízszint nagyon magas volt, a víz pedig tejeskávészínű,  úgyhogy nem sok esélyt láttam arra, hogy itt halat tudunk fogni.

Észrevettem, hogy a behajló fák és bokrok alatt a felszínről szedegetnek a domolykók. Próba-szerencse alapon felkötöttem egy világosabb Bugot és a vízre pöccintve elkezdtem leúsztatni, úgy hogy zsinórom ne nagyon lazuljon meg, közben a spiccet mozgatva, mintegy táncoltatva a csalit a vízen. Szemmel tartottam a csalit egészen addig, amíg egy behajló bokor alá ért, mert itt egy burvány kíséretében el is tűnt. Zsinórom megfeszült, és bevágás után egy kis küzdelem következett, aminek a végén egy szép domit húztam a felszínre.

Horogszabadítás után útjára engedtem, és feljebb haladva a folyón sikerült még egy domit akasztanom. Két hal nem sok egy fél napra, de ha a körülményeket nézzük, én csodálkoztam, hogy egyáltalán fogtam halat.

Következő helyszín a Zagyva, itt már jó vízállás és tökéletes idő volt és a fogás sem maradt el.

A Nagygombosi hídtól lefelé elindulva egy kanyarulatra találtam, aminek a külső ívén egy behajló bokor volt. Itt egy sötétzöld Bugot próbáltam ki, amit a túlpart széléhez dobtam és leúsztattam a bokor alá, majd elkezdtem behúzni a csalit. Amikor a sodorvonalhoz ért erős ütést éreztem, majd domim bevágás után megindult vissza a bokor alá. Birkóztunk egy jót, majd felhúztam a víz tetejére egy kiló körüli domolykót, de a horog a szájszélbe akadt így egy nagy rántással megszabadította magát szúrós fogságból és eltűnt a mélyben. Még lejjebb haladva egy hosszú egyenes szakasz következett sekély vízzel, így hát gondoltam kipróbálom az Ipolyon már előzőleg kipróbált, felszínen pöcögtetős módszert. Hát itt is működött, sorra vették le a csalit a felszínről a halak, de a kisebbek közül valók voltak, így hát elindultam vissza a híd felé. A hídhoz érve észrevettem, hogy a kövezés utáni sekélyebb részen mozognak a domik, és bár féltem az elakadástól, úgy gondoltam megpróbálom, mert ez is egy jó kis teszt ezekkel a csalikkal. Felálltam a kövezésre és csalimat a vízre ejtve leúsztattam vagy öt-hat métert. Elkezdtem behúzni, úgy hogy a botot magasra emeltem, így sikerült csalim merülését kb. 30cm-re csökkenteni. Nem kellett sokat várni, szinte a semmiből egy domolykó robbant a csalimra, és az erős sodrásban jó kis tréning volt magamhoz húzni. Fénykép,horogszabadítás és ment vissza éltető elemébe.

Mivel sejtésem szerint halam a kirohanásaival messzire kergette fajtársait, gondoltam még feljebb megyek. A kövezés feletti részen már jóval mélyebb volt a víz, ezért fel is raktam egy mélyebb járatú Salmo wobblert. Dobáltam vagy húsz percet,és kipróbáltam még egy-két műcsalit, de csend volt. Ekkor gondoltam visszarakom a Bugot, és csak ezután jött a meglepetés. Első dobásra ahogy csalimat elkezdtem bevontatni,a  nád felől kisebb tolóhullám kíséretében célba vette valaki, és amikor kicsit felgyorsítottam már éreztem is a rávágást. Nem tudtam mivel van dolgom, de ahogy bevágtam egy hosszú test vágódott ki a vízből, és halam egy fejrázással próbálta magát megszabadítani a horogtól, kevés sikerrel. Ekkor már láttam, hogy egy szép kis csukával van dolgom. A lábamnál még vetett egy két bukfencet mielőtt partra emeltem, majd kisebb operáció után visszatérhetett vadászterületére.

Kicsivel később még feljebb egy újabb csuka kívánta meg Bugomat, így nem hiszem, hogy az előző példány csak véletlen volt. Nem gondoltam hogy a csukát is ilyen jól lehet vele fogni.

Bátran állíthatom, hogy egy műcsalival sem volt még ilyen sikeres a horgászatom, és bár minden horgász más, szerintem egy jó műcsali nagyban hozzásegíti az embert a sikeres horgászathoz. Persze hiába mond tuti csalikat az ember, ezeket is, mint minden mást, ki kell tapasztalni és nyitott szemmel kell járni a vízparton ahhoz, hogy sok szép élményünk, és jó fogásunk legyen. Van még sokféle csalija a Rebelnek és ha lesz rá módom, én biztos, hogy mindet kipróbálom.

Írta: Gendúr Viktor

A szerző által készített videó megtekinthető itt.