Így volt ez a húsvéti hosszú hétvége szombatján is, mikor kényelmesen, reggel fél kilenckor érkeztem a tó partjára, hogy a pontyokat üldözőbe vegyem. András ekkor már horgászatra kész volt, etetőanyag bekeverve, botok összekészítve és neki is állt a tűzgyújtásnak. Nem csak a halakat terveztük kergetni, hanem egy őzpörkölt is készült helyben, hogy meglegyen az energia az egész napos pecához. Közben én is elkezdtem az előkészületeket, kisérletezős napot tartottam, két rezgőspicces bottal, kétféle taktikával. Persze szó sem volt semmi tudományos dologról, egyszerűen csak azt reméltem, hogy legalább az egyikkel eredményes tudok lenni.

A hosszabbb feederrel a szemközti nádas előtti területet céloztam meg egy method szerelékkel. Etetőanyagnak az új húsos-fűszeres protein bombát kevertem, míg hozzá a method feeder pellet 1.5mm-es változatát. Ezen pellet előnye, hogy megnedvesítve ugyanúgy tapad, mint egy etetőanyag, így lényegesen többet tehetünk a keverékbe anélkül, hogy változna az állaga. A végleges mix így kiválóan tapad és mégis gyorsan bont, ráadásul tele van darabosabb szemcsékkel. A szerelék maga pedig roppant egyszerű volt, felkötöttem a zsinórra a Guru kisebbik erőgumis method kosarát és egy rövid 10cm-es előkét csatlakoztattam hozzá. A kosár lényege, hogy a csalit bele tudjuk gyúrni az etetőanyagba és a legjobb helyen, az etetés közepén helyezkedik el a vízbeérés után.

A másik botra pedig egy hagyományos csúszó szereléket készítettem, hosszabb előkével és hagyományosabb etetőanyaggal. A recept alapja az Extra Ponty-Kárász etető, ezt egészítettem ki egy kevés erjesztett mag-mixszel és némi CSL folyadékkal. Ezt a szereléket viszont a mellettem fekvő kicsit nagyobb nádas terület elé dobtam. Csaliként pedig mindkét boton különböző apró bojlit, pelletet és kukoricát terveztem használni.

Tapasztalatom szerint ezen a tavon jellemzően a parti nád sáv előtt járőröznek a halak, a tó közepén eddigi alig tudtam valamit fogni. Az előbb felvázolt taktikával viszont mindkét oldalt egyszerre tudtam szűrni, így jó esélyt láttam arra, hogy valamelyik szerelék biztosan a halak közelében landol. Az első kapást a szemközti oldal hozta, ami nem is csoda, hiszen ott nem zajongtunk, másrészt az volt a napos rész, a víz is gyorsabban melegedett. Halam határozottan görbítette a spiccet, majd bevágás és rövid fárasztás után már a szákban is volt az első ponty.

A kapások szerencsére folytatódtak, ha nem is gyakran, de rendszeresen volt érdeklődő a távoli boton. A zsákmány pedig minden esetben ponty volt, ráadásul szinte centire ugyanakkorák. A közeli bot viszont kitartóan hallgatott, de nem csak nekem volt ez a tapasztalatom, hanem András rakósára, illetve a közben csatlakozó Szecsi úszós cuccára sem állt ki a hal. Egyértelmű volt a szemközti oldal előnye, úgy tűnt a halak egyszerűen a másik oldalon vannak. Ha horgászversenyről lett volna szó, biztosan váltottam volna ezzel a bottal is, de kiváncsi voltam, hogy mikor érnek ide a pontyok.

A horgászatot csak az ebéd kedvéért szakítottuk meg. Nagyon jól sikerült a pörkölt, alaposan belaktunk vele és újult erővel folytathattuk a pecát. A halak szerencsére továbbra is étvágyuknál voltak, a kapások sem maradtak el. Azonban ahogy kora délutánra fordult az idő, észrevehetően csökkent a feederen az érdeklődés, hosszabbak lettek a szünetek, majd meg is állt a hal. Ekkor két lehetőséget láttam, egyrészt változhatott a halak izlése, vagy pedig egyszerűen továbbálltak. A közeli bot viszont még mindig hallgatott, ezért az előbbit láttam valószínűbbnek. A döntés gyorsan megszületett, a pickert is átdobtam a túloldalra és vártam a kapást.

Szerencsére sokáig nem kellett várni, görbült a spicc, majd indult volna a bot is, olyan lelkes volt a jelentkező. Hamar kiderült, hogy a pontyok nem mentek sehová, egyszerűen vagy megunták a halas menüt, vagy a szereléket kezdték kiismerni. Az újdonságra azonban rögtön rávetették magukat és továbbra is szépen ettek. A feedert persze ugyanúgy bennt hagytam, márcsak a kontroll kedvéért is, de kapás nemigen volt ekkor már rá. Természetesen ez a “hullám” sem tartott örökké, néhány hal után ismét érezhető volt az érdeklődés csökkenése, ráadásul újra kapásom volt a feederen is. Közben pedig a szomszédok ezen az oldalon is megfogták az első pontyokat, így ismét váltottam, visszaálltam az eredeti felállásra. Ekkorra már jócskán benne voltunk a délutánban, az egész tavon érezhető volt a nap melege, a halak is szétszóródtak. Mindkét oldalról lehetett már halat fogni, igaz a közeli távon a kárászok is megjelentek.

A napnyugta gyorsan eljött és ezzel a horgászat vége is. Érdekes egy nap volt és a legnagyobb tanulság talán a helyválasztás fontosságának felismerése volt, ami sokaknak meglepő lehet egy ilyen pici tó esetében. Bizony voltak akik betliztek, mert nem változtattak a horgászhelyen, aki viszont igen, annak szépen megindultak a pontyok. Csalik és etetőanyagok terén jobbnak tűnt a halas vonal, de az édessel is bőven lehetett fogni és volt egy rövidebb időszak amikor egyértelműen fordult a kocka. Összesen huszonhat pontyot és három ezüstkárászt fogtam, illetve volt part előtt horogról leforduló és szakadó előke is. A jobb halak engem elkerültek, bár ez talán nem is meglepő a folyamatos csobogás miatt. Szecsi viszont egy eldugott sarokban, spiccbottal cserkelve fogott és akasztott is szebb példányokat.