Felhasználói menü

Néhány szép óra a Balatonon PDF Print E-mail
Written by Horváth Ferenc   
Monday, 23 April 2012 17:52

00{jcomments on}Néhány szép óra a Balatonon

Az előző nap történései mély nyomot hagytak bennem. Nagyon szerettem volna megfogni a nagy sügéret, ami elment, de más lehetőségeim is voltak a szombati napra. Ott volt a kövezés szép, vagy sok csuka reményében, és ott volt a lehetősége egy csónakos pergetésnek is. A csónakról végül is lemondtam, mert a kikötőszomszédom rossz hírekkel szolgált. Idén még nem fogott csukát, és a nádban ívó kárászok, amurok nem könnyíttették volna a dolgomat. Ki akartam zárni a külső akadások legkisebb lehetőségét is. Végül úgy döntöttem, hogy a kövezéshez megyek, hátha jót tesz egy kis pihentetés a sügéres pályának.

 

 

Reggel hatkor már dobtam az elsőt, és másodikra ütésem volt, de sajnos nem akadt. Sokáig nem jött semmi. Az idén legtöbb halat adó hely is süketnek tűnt, így el kezdtem szórakozni a naphalakkal apró gumikkal. Talán az évszakhoz mérten szokatlanul hideg víz miatt csak csipkedték a kis twistereket, így pár perc után odébbálltam. Az egyik beállónál aztán egy veszprémi pecás által csukára ajánlott twistert tettem a drótelőke kapcsára (Kösz Frigyes még egyszer a tippet!), ami néhány dobás után meg is hozta a nap első halát, egy gyönyörű színezetű 52 centis, jó húsban lévő csuka képében Halam elég vehemensen küzdött a 10-20-as daiwa boton. Jó kis csata volt ez kettőnk között, aminek a végén én kerültem ki győztesen.

 

 

Reggel még úgy indultam el otthonról, hogy ha fogok egy 50 feletti csukát, akkor azt hazaviszem, és készítek egy jó pörköltet, meg pár szeletet megsütök belőle. De ebből a csukából nem lett se pörkölt, se sülthal! Annyira szép színei voltak, és akkora élményt adott nekem, hogy minden gondolkodás, vagy hezitálás nélkül visszaeresztettem.

Megnéztem még jó néhány beállót, de a népsűrűség el kezdett növekedni a parton, így a távozás, illetve a helyváltoztatás mellett döntöttem. Akkor még nem is sejtettem, hogy milyen jó döntést hoztam. Fél órán belül már a sügéres pályán emelgettem az apró nimfát, a balatoni sügérek kedvencét. Mindjárt az első három kapás halat hozott, igaz nem túl nagyokat, de nem is ez a lényeg. Nem vagyok megalomániás, a kis halakkal is jól el tudok szórakozni, a sügér amúgy is a személyes kedvencemmé nőtte ki magát az utóbbi időben.

01

 

Négy sügér után nem igen akart halat adni sem a víz sem a nimfa, így taktikát váltottam. Csalit cseréltem, amely a leginkább hasonlított méretben a móló körüli 2-4 centi közötti apró ivadékhalakhoz. Megfigyeltem többször a víz felszínén menekülő kishal rajokat, ebből arra következtettem, hogy nem közvetlen az aljzat felett, hanem vízközt kell keresnem a sügéreket. Ahogy emelgettem a kis kopytot, az egyik ilyen emelésbe elemi erővel vágott bele valami, és már tépte is a féket. Meglepetésemben, először csak kapaszkodtam a kis pálca nyelébe, de aztán hamar bekapcsoltam a felvevőt is. A következő pillanatban a húzásából ítélve már biztos voltam benne, hogy balin a tettes. A finom pálca hihetetlen erőtartalékkal rendelkezik. Bár a kamera torzít valamennyit a felvételen, de a kis csutora sokszor nyélbe hajlott, és csak akkor adagolta a szintén pici ezres orsó a 16-os monofilt a keményen harcoló bitang jószág után, ha már a bot elérte tűréshatárát. A csata, a kapástól számítva közel három percig tartott. Életem egyik legjobb élménye volt! A közel kettes balin nem semmi ribilliót csapot a móló körül, ahol a végére több nézőm is akadt, és a móló végén horgászó mindig morcos Józsi a végén kimerítette halamat a vízből. Ha olvasnád, köszönöm még egyszer a segítségedet!

02

 

A kép alapján, amit egy hölgy készített már látom miért néztek ennyire a népek! Azt hiszem nem is a kamerát figyelték, hanem a fejszerkezetemet, ahogy a kamera pántja a hajamat elrendezte.

A meglepetéseken itt még nem volt vége. Az egyik, hogy a fotós hölgy majdnem eltörte a kis pálcát, mivel sikerült finoman rálépnie. Szerencsére magasított talpú cipőben volt, és a bot pont a vájatba esett. A másik, hogy folytattam a horgászatot új csali felhelyezése után, amit a balin a harcban levert. Már ez nem volt egyszerű! Mármint a csali csere! Miután felcsörgettem vagy 4 embert, hogy elújságoljam a történteket, a testemben szétáradt adrenalin még mindig annyira dolgozott, hogy remegett a kezem.

A peca azonban folytatódott. Újra mederfenék felett kezdtem el keresni a sügéreket, mivel vízközt nem volt több jelentkező. Az egyik emelésnél megállt a bot és nem akart mozdulni, mintha akadót fogtam volna, aztán valami rúgott egyet a mélyben. Akkor már tudtam, hogy újabb testes jelentkezőbe akadtam, legalább is a kis bot méreteihez képest. Sikerült víztetőre pumpálnom, a halat, ami egy jó kövér csuka volt. Szerencsére a kis jighorog jól akadt a szája szélébe! Gondoltam egyet, levettem a fejkamerát, és jobb kézben tartva azt követtem az eseményeket. Halamat a rövid nyelű merítő miatt át kellett vontatnom a másik sarokba, ahol egy éppen arra kerékpárzó horgász meg merítette nekem. Innen is köszönöm a segítséget!

03


A képen látszik, hogy a csukának mekkora hasa volt. Biztos voltam benne, hogy tele ette magát a kis csalihoz hasonló méretű ivadékkal. Teljes mértékben megbizonyosodni azonban nem tudtam róla, mivel őt is útjára eresztettem. Nagy különbség volt a két hal között, hogy a balin megpróbált minden irányba kitörni, a csuka pedig kisebb megindulások kivételével szinte holt súlyként hagyta magát vontatni.

A felszerelést sokan ismerik már, de úgy gondolom, hogy egy ilyen élményekben gazdag nap után megérdemli, hogy megemlítsem:

-          mitchell privileg UL spin 0-3 grammos donósúlyban 1,52-es méretben

-          mitchell avocet gold III 1000-es méretben

-          spiderwire supermono XXX 0,16-os méretben

Életem egyik legjobb döntése volt ennek a botnak a beszerzése, hihetetlen, hogy milyen erőtartalékkal rendelkezik, és mennyire ki tudja rugózni egy nagyobb méretű hal kirohanásait is.

 

A videó alapján az Isten sem fogja lemosni rólam, hogy nem e akartam alánézni a hölgynek!

Szeretném megköszönni Palinak, hogy lemondott a botról, Fefének az útmutatásokat, és a jigeket, és minden egyes pecavilágos UL pecásnak a rengeteg tanácsot és infót, amiket megosztottatok velem!

Vasárnap családi kirándulás volt, de hétfőn meló előtt megint lementem. Sajnos egy jobb halam meglépett, és sok lemaradt kapásom volt, de azért két sügéret és egy szép kövest ma is kivettem és visszaengedtem. A köves egyébként szinte centire ugyanott jött, ahol szombaton a csukát akasztottam. Beállhatott a kifogott hal leshelyére. Ebből is látszik, hogy a Balatonon mennyire megegyezik a különböző ragadozó halaknak a tartózkodási helye!

04

 

Szavazások

Honnan szereztél tudomást rólunk?
 
Valid XHTML & CSS | Template Design ah-68 | Copyright © 2009 by Firma