Felhasználói menü

A kétarcú folyó PDF Print E-mail
Written by Horváth Ferenc   
Monday, 15 July 2013 14:43

00{jcomments on}A kétarcú folyó

Nagyon régen szerettem volna az Ipolyra eljutni, aminek felvezetéséről már olvashattatok korábban. Mikor is fogalmazódott meg bennem egy ipolyi nyaralás gondolata? Nem mostanában, még a Pecavilágos idő előtt, valamikor az őskorban. Jó néhány éve találtam egy vendégházat, ami nagyon megtetszett, de a tömegközlekedéssel történő megközelíthetőségének bonyolultsága miatt valahogy talonba került a dolog. A következő lökést PV oldalon megtalálható írások, és a fórum fogásai adták, de ez még mindig kevés volt ahhoz, hogy otthon előhozakodjak tervemmel.

 

 

A végső lökést Boldog László fészbukos képe adta meg, amin a Letkési-híd felett vízben állva épp egy gyönyörű domolykót fáraszt.

 

01

A kép alatt a beszélgetésünk így zajlott:


-    Gyönyörű víz! Dobnám!
-    Ipoly Letkésnél, még a nagy áradás előtt.
-    Ha tudnád mióta nézegetem én ezt a vendégházat: Boglárka vendégház
-    Hát igen Veszprém nincs közel, de a hely adott már csak elhatározás kell.

 

Így történt, hogy elhatároztam! Este megmutattam a feleségemnek, aki 5 perc múlva közölte: Hívd fel őket, és foglald le a szállást július 1-7 között. :) Még aznap este elküldtem a foglalót a SZÉP kártyámról. Egy álom kezdete volt ez, ami Jocival, és Zolikával megtartott ismerkedő pecám alatt folytatódott. Nem fogtunk sok halat, mivel a víz még nem volt ideális a sok eső, és az áradások miatt. Zoli azért fogott egy brutális méretű domolykót, és nekem is akadt két kisebb, Joci pedig a maga rutinjával még egy kisebb balint is elcsípett. Sajnos az aznapi égszakadás nem kecsegtetett semmi jóval!

 

 

 

Az utazás előtti héten szerda este ért a nem várt „hidegzuhany” 38 fokos láz képében. Egész éjjel szakadt a víz rólam, de melóznom kellett, hiszen két hét szabadságra készültem. A pálinka azért segített valamicskét (egy ideje nem veszek be gyógyszert, ha nem muszáj), mert csütörtök este már csak hőemelkedéssel küszködtem, de a víz még két napig folyt rólam. Indulásunk reggelére újabb a hetünket merőben befolyásoló esemény történ. A feleségemnek begyulladt a bölcsességfoga. Öt napig úgy nézett ki, mint a hörcsög, aki csak az egyik pofájába gyűjtötte be az élelmet. Ehhez hozzájött még az áradó víz, így egy nagyon jó kis hétnek néztünk elébe. A fórumon elég sok segítséget kaptam, így az utolsó pillanatban sikerült még elköltenem némi pénzmagot különböző minnow típusú wobblerekre, és ahogy azt a helyi erő, Sky kapitány javasolta a fekete filc még aznap este fogni kezdett. Elsején egy nagyon hosszú, több átszállásos utazás végén érkeztünk meg a Letkésre. Joci közben hívott. Nem volt túl bíztató, amit hallottam tőle! Az egy héttel korábbi pecánk végén leszakadó ég hatására az Ipoly sárfolyammá változott. :( Barátom segített abban, hogy a fiamnak szerezzünk egy éves ifjúsági jegyet, de ez a küldetés missönimpásszibölnek bizonyult! Végül egy felnőtt napijegyet kapott a fiam, így hárman támadtunk a Letkési-híd alatt.

 

02

 

A képen is látszik, hogy a víz színe az ideálistól fényévekre volt, átláthatósága egyenlő volt a nullával. A híd alatt ennek ellenére bementünk az egyik kavicspadra, ahová a fiamat is bevittem magammal a hátamon, hiszen neki csak sima csizmája volt. Az egyel feljebb található kavicspad mellett meg is fogtam a hét első halát egy fekete filctollal befestett minnow csalival (kösz Sky a tippet!)

03

 

Ekkor még úgy gondoltam, hogy ha Sztív a kakaóban ilyen hamar halat fogott, akkor nem lesz nagy gond! De hiába próbálkoztunk tovább a híd alatt és felett is. Semmit nem sikerült fognunk. A szúnyogok viszont elég kemény támadás alá vettek minket. A következő kép címe: Gólya viszi a fiát, helyett, Joci viszi a fiamat lehetne! :)

04

 

Fél nyolc felé feladtuk a küzdelmet, megköszöntem a segítséget barátomnak, akire a tervekkel ellentétben a héten már nem számíthattam, mint horgásztárs. Reggel természetesen újra támadtam, de egy odabaszós balinkapáson kívül nem történt semmi érdemleges, pedig az őnök elég rendesen mozgolódtak a vízben.

05

 

Aznapi kirándulásunk során egy gyönyörű kis patakkal, majd az áradó Dunával szembesültünk, a kis hegyi patakban rengeteg domit láttunk az erős nappali fény ellenére olyan 25 centis nagyságig.

06

 

07

 

Este a fiam segítségül hívta az Ősi Isteneket, hátha az segítenek rajtam, és csodát tesznek a vízzel.

08

 

Sajnos nem így alakult a dolog. Másnap reggel két finom ütéssel távoztam a vízpartról. Kisebb domolykók a beeső bogarat ütötték meg, de nem akadt egyik sem. A következő nap hajnalán Sky kapitány sietett segítségemre egy ajándékcsomag kíséretében, ami egy mérőszalagot, két fekete alkoholos filcet, és egy salmo wobblert tartalmazott. Sky volvója elrepített minket jobbnál jobb pályák felé (még a Garamra is el akart rabolni, de ez nekem akkor nem fért bele). Eredményként a nagy semmi mellé Skynak sikerült felmutatnia egy tarktorkülsőt! :) Szerencsére a wobblerszabadítást követően kisebb sérüléssel elúszott!

09

 

A tervezett 10 órai befejezés előtt egy órával feladtuk a küzdelmet, anélkül, hogy megbeszéltük volna. Mindketten éreztük, hogy nincs sok értelme a dolognak. Délután aztán a Börzsöny múzeumban láthattam három akváriumi harcsát, és egy preparált jászkeszeget, egy „óriási” törpeharcsa, és egy süllő társaságában.

10

 

Másnap végre megtört a jég! A kis privi megint kihúzott a csávából! Egy salmo bogárral sikerült becsapnom egy kisebb balint.

 

11

 

12

 

Aznapi kirándulásunk egy újabb Dunába torkolló kis patak mellé vezetett, ahol volt időm a kis vízfolyást jól szemügyre venni.  A „városi” szakasz kibetonozott medencéibe vélhetően a korábbi áradás gyönyörű domolykókat sodort le. Tudom,hogy a víz nagyít, de voltak köztük igen termetes példányok! Adrenalin szintem a plafonon, botom meg a szálláson. :(  Pár éve már jártam erre, de akkor is bot nélkül. Most elhatároztam többet nem követem el ezt a hibát.

 

13

 

Nem kis meglepetésemre két tizenéves kiskölyök haltartó hálóval állt neki a halak megfogásának. Elég hamar kezdték az orvhalászatot. Nem bírtam ki, hogy ne szóljak nekik. A nagyobb pofájú váltig állította, hogy ők nem orvhalásznak, hiszen az a kezében egy haltartó háló volt. Ennek ellenére sikerült őket kizavarnom a vízből.

 

14

 

Azok a domolykók szerintem nem sokáig lesznek biztonságban. Előbb, vagy utóbb lesz aki elhordja őket. :( A patak felső szakasza sokkal inkább tetszett. Ha horgásznék rajta biztos azt a szakaszt választanám a medencék helyett.

15

 

Este kijött velem a család is. A feleségem a partról nézett minket. A fiam kagylókat és érdekesnek tűnő kavicsokat gyűjtött, míg én végre megint elkaptam egy domolykót, az egyre inkább tisztuló vízben. (Közben a vízszint is rohamosan csökkenni kezdett!) Pózoltam a mikro domolykóval, és vártam, hogy Boti megnyomja azt a bizonyos gombot. De nem nyomta! A domi ugrott, ahogy a kép is! Reggel aztán megint a nagy semmi jött! Ekkor elhatároztam, hogy ha át is változom a képen látható vízi emberré, akkor is fogok egy jó halat a hátralévő időben!

16

 

Estére jelentősen csökkent a vízszint a reggelihez képest, a kavicspadok határai kezdtek kirajzolódni, és az egyik visszaforgóban rengeteg szedést láttam, a sodrásban nagyobb balinok hajtották a kishalakat. Mivel nagyobb balint nem sikerült átvernem, annak ellenére, hogy volt néhány rávágásom, ezért a kisebb bogárcsalikkal kezdtem el meghorgászni a visszaforgót. Bejött a dolog, hiszen 6 domolykót, és 3 kisebb balint sikerült átvernem a számtalan kapásból. Nem az a méret volt egyik sem amikért jöttem, de végre halakat fogtam! Hívtam is este Sky-et, hogy kezd alakulni a dolog, aki ígéretet tett a másnap hajnali érkezésre, úgyis az autójában felejtettem a pótdobomat.

17


18


19


20

 

Másnap hajnalban reményekkel telve támadtam, ha lehet még korábban, mint eddig. Pedig elsőre sikerült visszaaludnom, de az ösztön fél órával az ébresztő leállítása után felkeltett. Éreztem, hogy menni kell! Először a visszaforgót próbáltam, de csak apró ütéseket kaptam. Nem volt ott az a mennyiségű hal, mint előző este. Nem sokkal később repült a fekete filccel befestett minnow wobbler sodrással megegyező irányban húzva. Talán hármat tekerhettem a karon, amikor hatalmas ütést kaptam! Végre megakadt egy jobb balinom! De a balin furcsán védekezett! Amikor először előbukkant a sodrásból rájöttem miért. Mert nem balin volt. Bajsza volt! Életem első márnája, és egyből pergetve fogtam! Hatalmasat tudtam volna üvölteni örömömben! Sky-nak 6 óra körül mentis az SMS: Márnaaaaaa!

21

 

A napnak ezzel még nem volt vége, ez csak a kezdet volt. Nem sokkal később lefelé dobtam a kis feketét, aminek egyik horga beakadt a zsinórba. Aprót pöcintettem rajta, és ebben a pillanatban leverte az első jó őnöm a csalit.

22

 

Egyszer csak éktelen dudálás, a hídon a már jól ismert volvó állt! Sky egy fáklyú Szív kiáltással érkezett a partra a pórdobbal a mellényzsebében. Kicsit beszélgettünk, aztán ő a Garamot választott aznapi pecájának színhelyéül, így én gyorsan dobtam még párat, mivel volt még negyed órám. A nap még egy balint tartogatott a számomra, ami a sodorvonal szélén méter magas kiugrott a csalival, ami találjátok ki mi volt? Hát a kis fekete! Nagyon furcsa élmény volt, ahogy bothosszon az egyre tisztuló vízben egy 50-60 közötti balin úszott komótosan felfelé, ahogy az is elég furcsa volt átélni, amikor a csizmámtól alig méterre raboltak abban a vízben, amiben álltam.

23

 

Utolsó napunkon kirándulás előtt készítettem egy képet a szállásunkról, ami teljes mértékben megfelelt a célnak. Jó kis kiindulópont volt a környék felfedezéséhez. Jókat sütögettem a szabadtűzön, és rengeteget tollasoztunk a gyerekkel, nem beszélve az apró békák hajkurászásáról, amikből az egyik példány a zuhanytálcából figyelte az éppen a haját mosó feleségemet.

24

 

Ez a kép meg csak úgy! Egyszerűen megtetszett. Valahogy tükrözi a vidéki élet szépségét.

25

 

Boti most a macskafogásban jobban jeleskedett, mint a halak kergetésében.

26

 

Az este egyetlen hala egy erőteljes zivatar után a túra legszebb domolykója volt, egy 38as példány éhezett meg a filces csalira. Egy kicsit furcsállottam, hogy nyár közepén ömlött a tej a domolykóból.

27

 

Aznap találkoztam Bradia fórumtársal és barátjával, rajtuk kívül nem sok bolond horgászott a héten arrafelé. Hazaindulásunk napjának hajnalát sem hagyhattam ki, bíztam a jó folytatásban. Az eddigi legkorábban kezdtem. A korai kelés egy apró domit hozott, amit lefényképeztem, hátha a túra utolsó halának bizonyul.

28

 

Az Ipoly elég randa arcát mutatta! Ködös hűvös volt a hajnal, talán a leghidegebb az összes közül!

29

 

A fekete csali került megint terítékre miután a nimfával görgetés nem hozott eredményt. Valami megpöcintette, a bevágás pillanatában hatalmasat burványlott a víz, de a hal nem akadt. Fél órán belül volt még egy ütésem, ami szintén nem akadt! Szórakoztak velem a balinok. Nem értem miért, de 4-5 kapásból, ha egyet megfogtam az már jó arány volt. Az akadások pedig szájszéliek voltak annak ellenére, hogy a botot majdnem kitépték a kezemből.  Feljebb gázoltam és a sodrásnak lefelé dobtam. Lassan meg – meg állítva húztam magam felé a filces wobblert, amit egy szebbecske domi ütött le.

30


31

 

Fél órával később a beeső wobblert méter magasra lőtte ki egy balin a vízből. Ez egy jel volt a váltásra! Egész héten a tanácsokat figyelembe véve kisebb, főleg feketére festett műhalakat dobáltam a balinoknak 4-6 centis méretben. Az utolsó tíz percben azonban támadt egy ötletem! Gondoltam kipróbálom a Szigetközben jól bevált terelőlap nélküli wobbleremet. Nem is kellett csalódnom benne, hiszen a túra legnagyobb halát hoztam nekem bődületes rávágással a sodorvonal szélén.

32


33


34

 

Hogy mi lett volna, ha hamarabb kipróbálom? Több kapás akadt volna meg, vagy csak a véletlen műve volt ez a hal? Ezt már soha nem fogom megtudni, ahogy azt sem, hogy ha ideális a vízállás már a túra kezdetén mennyi hallal zártam volna. Elégedetlen így sem lehetek, hiszen egy számomra szinte ismeretlen vízen fogtam 8 balint, körülbelül2 5 domolykót, és 1 gyönyörű márnát pergetve.

Köszönöm a segítséget, és a tanácsokat Jocinak, Scientistnek, és Victornak, és Boldog Lászlónak is!

 

 


Írta: Horváth Ferenc
 
Valid XHTML & CSS | Template Design ah-68 | Copyright © 2009 by Firma